2006. november 6., hétfő

The things they are

Üdvmindenki!

Előre is bocsánat mindenkitől (azon pár embertől aki valaha is elolvassa ezt) hogy ékezetek nélkül írok. Sajnálatos módon ezen a gépen nincsenek. Na szóval a múltkorában elég lusta voltam és nem írtam majd 2 hónapig. Shame on me:) No de most itt a lehetőség hogy bepótoljam. A korábbi bejegyzésekben nem tértem ki mindenre részletesen, de ahogy a Lost-ban is itt is lesz egy olyan összefoglaló rész hogy mi is történt eddig. na szóval hogy az elején kezdjük Juli 18án indultam otthonról (Jászberény) hogy meghódítsam Európa nyugati felét. Gyors autókázás Pestre a Keletibe, gyors (3oras) vonatozás Pozsonyba, majd nemi helyi buszozás után megérkeztem a reptérre, ahonnan 3 órás repülőút után elértem Dublint. Az első komoly mellbevágás a reptérén ért, amikor megláttam az első itteni arat. A busz volt ugyanis (Airlink+) a közvetlen busz ára a reptérről a belvárosba €5 volt, ami akkor rengetegnek tűnt. Azóta persze mar nem tűnik annak de akkor... ahhoz voltam szokva hogy a bérlet 1 hónapra egy ezres. 1oras buszozás a belvárosba, 20perc gyaloglás a diákszállóra. Az első pár nap albi kereséssel és rövid felfedezőutakkal telet, és bar Egerben egyszer sikerült 3 órán belül találni albérletet itt ez sokkal nehezebb volt, és a szállás lejárta után is csak azért költöztem be egy albiba, mert mar nem volt hol aludnom aznap este. Hat nem isteni? Na de a lényeg hogy volt hol lakni. Aztán utánna kb. 1 hónapig hibát hibára halmoztam, ami rengeteg időmbe és pénzembe került. Hogy miért írom le? Azért hogy ha valaki rászánja a fejet hogy meglepi azt a lépést hogy szerencsét próbál itt akkor ne kövesse el ezeket a hibákat újra. Na szóval. Az első hiba az volt hogy nem kezdtem melókat keresni amíg nem jött meg a PPS számom (ez kell elvileg a munkavállaláshoz) ez nagy hiba volt, ugyanis elvileg ugyan kötelező, gyakorlatilag viszont bőven elég később bemutatni a munkavállalódnak Aztán a következő bal lépesem az volt hogy úgy jelentkeztem munkára hogy elküldtem egy standard előre meg otthon megírt önéletrajzot. HIBA! Így lehetett az hogy az első 2,5 hétben 30-35 állásra jelentkeztem és egyetlen egy választ sem kaptam:) Hat nem isteni. Eközben folyamatosan fogyott a pénzem, de az árakról majd később. Szóval ez nagy hiba volt. A tanulság: mindig egyedi önéletrajzot csinálj minden egyes munkára. Az önéletrajz legyen rövid, vázlatszerű, csak az adott munkára fontos dolgokat tartalmazza (ha egy informatikai melóra jelentkezel akkor senkit nem érdekel hogy hány hónapig kapáltál a földön zsebpénzért 3 éve nyáron), a másik. Írj borító levelet (covering letter) és abba írd le hogy miért gondolod úgy hogy te vagy a legalkalmasabb a munkára. Fejezd ki benne tiszteleted a cég iránt, és mond el mekkora megtiszteltetés lenne ott dolgozni az adott munkakörben, mellesleg finoman célozhatsz rá hogy ha esetleg nem vennének fel (ezt szó szerint soha ne írd bele) akkor továbbra is szívesen hallanál a cég jövőbeli állásajánlatairól. Azután ha ez megvan akkor küld el minél több helyre de mindig személyre szabott CV-t küldj. Na szóval kb. 3 hét után jöttem rá erre, és kezdtem el borító leveleket és egyedi (értsd: az adott munkáltató segget kinyalós:) ) CV-ket küldözgetni. hogy miért vagyok benne majdnem biztos hogy ez egy jó módszer? Mert miután elkezdtem ezt a fajta CV.t küldözgetni 2 hét alatt 5 interjúra hívtak be. Előtte 3 hét alatt meg csak nem is válaszoltak a levelemre. Szóval ez után jött az interjú,. Persze ahogy kellett az első párat ebből is elb@sztam. Miért is ne. Más káran tanul az okos, a hülye meg a sajátján. Na mind 1. Szóval pár alapdolog az interjúval kapcsolatban. Ne érkezz korán. Volt hogy ott voltam 30 perccel hamarabb, és a portás szó szerint elzavart hogy mi a fenet képzelek én hogy ilyen korán ott vagyok mikor az időpont nem akkorra szolt. Szóval 5-10perccel hamarabb elég érkezni. Öltözz elegánsan (nálam alapdolog van akinél nem) és a legfontosabb, végezd el a házi feladatod. Aki most a "Mi van!!??" kifejezéssel élt az jól tette. Én is lestem mikor ezt hallottam. A házi feladat a kutatás. Meghozza a cégről ahova jelentkezel. Tudd a cég történetét, tudd hogy mit csinálnak, hol vannak a telephelyek hány embert alkalmaznak satöbbi (vagyis olvasd el a honlapjukat) ezzel rengeteget lehet nyerni és emiatt buktam el nem 1 melót hogy ezt nem csináltam meg. Na most a vegső interjúra augusztus (és az anyagi lehetőségeim) végén került sor. Érdekes módon még otthon megfogadtam hogy nem megyek közvetítő céghez mert lehúznak X ezer Ft-al és aztán leráznak. A Az a vicces hogy jelentkeztem egy melóra és csak mikor beleptem az interjúztató épületébe akkor döbbentem rá hogy ez egy fejvadász cég (mellesleg csak IT munkakörökre van specializálva). Az interjún először volt egy általános szóbeli rész, ahol felmertek hogy egyáltalán érted e amit mondanak (sok ember jön ki nulla nyelvtudással) azután végigbeszéltük sorról sorra az önéletrajzot (kiszűrendő az esetleges hazugságokat) majd egy általános témakról folyó rész volt az angol tudás szintjét végképp felmérni. Ezután másfél órás írásbeli teszt. Amit miután kijavítottak újabb szóbeli teszt következett. Szóval 3 lépcsős interjú. Aztán a kösz majd értesítünk mondat következett. Azonban este tényleg hívtak hogy mondjak hogy másnap mehetek a céghez újabb interjúra. :) Hat mentem is, és már akkor kiderült hogy valami iszonyatosan messze van az albimtol a cég. Ott újabb interjú és aznap este értesítettek hogy felvettek és hétfőn kezdhetek (ez pénteken volt). Haverok buli manga, a gond csak az volt hogy az interjú után (ha nem jött volna össze) mar vettem volna a repülőjegyet haza, hogy behúzott farokkal eltűnjek. Hala az égnek ez nem következett be. Szóval ennyi. Azóta a hétfő óta itt dolgozom. 1 hónap kiképzés volt, és most az ügyfelek informatikai rendszerét próbálom megjavítani telefonon keresztül (technical helpdesk agent vagyok :) ) szoval ezek mennek. Többet nem nagyon mondhatok a munkámról mert titoktartási nyilatkozatot írtam alá (tényleg, ez komoly) és sok dolog céges titok, mivel ugye hibákat oldok meg, a hibastatisztika, vagy hogy egyáltalán milyen hibák vannak a termekkel nos az mind üzleti titok. Mostanra ennyi elég a filozofálgatásból, jöjjönek a képek! (az elolvasom után).

A harp nevű kocsma, az egyetlen ahova eddig (szigorúan Ir munkatársaim kíséretében) be mertem tenni a lábam. Nagy pozitívum hogy az összes kocsmában tilos a dohányzás, negatívum hogy majd €4 egy sor.

Ez égő, az utcára kirakott lomokat hatalmas élmény meggyújtani, legalábbis egyesek így gondolták, gyanítom a tűzoltók mas véleményen vannak.

Dublin főutcája, az O`Connell street, középén az acélszínű bigyula a Millennium Spire, egy 110 méter magas acéltüske.

Ritkaságszámbamegy nálunk szerintem amikor egy vonat jön ki a ház homlokzatán. Itt nem kell ezen meglepődni, ez a magasvasút a Pearse St. station-nel.

Dublin Pearse Station. No comment.

A Howth félsziget Dublin EK-i szélén, mellesleg luxusnegyed, és tele van golfpályával.

The Eye of Ireland sziget Howth-tol északra.

>

A Liffey folyo, és a banknegyed a távolban, a kép a Tara Street-i DART megállóból készült.

A Dublini éjszaka. Amúgy szintén az O`Connell Street.

Na azt hiszem mára ennyi voltam. Majd próbálok gyakrabban és többet írni mint eddig. Nagyon remélem hogy van aki olvassa is ezt:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése