2012. március 17., szombat

St. Patrick's 2012

Szent Patrik nap szellemében egy kis ráhangolódó videócsokor a tovább után.
In the spirit of St. Patrick's enjoy a bunch of vids. (after clicking "tovább" below)

2012. március 10., szombat

Kis Ryanair történelem

A Ryanair budapesti bázisával lehetőséget kaptunk újra nagyon olcsón repülni. Ha sikerül egy jó időpontot kifogni, nem bánjuk hogy vidékre érkezünk, nem vagyunk túl finnyásak. Az oly jellemző kék fehér 737-esek (melyekből majd 300 van a cégnek) gyakori vendégek lesznek Budapesten, de a cég nagyon kicsiben kezdte.
A történet 1985-ben indul, amikor 3 üzletember (egyikük Tony Ryan aki után a cég a nevét kapta) megelégelte a Dublin - London útvonalon uralkodó viszonyokat, pontosan azt, hogy csak az Aer Lingus és a British Airways repültek elég drágán. Ezért egy 14 személyes géppel elkezdtek repülni a kis írországi Waterford reptérről Londonba, először Gatwickre, majd Lutton-ra.
Egészen 1991-ig két repülőgéppel és két útvonallal működött a cég, de veszteségesen. Ekkor bízták meg Michael O'Leary-t a cég nyereségessé tételével. Az említett "kedves" úriember meggyőzte a cég tulajdonosait hogy a fapados modellel lehet csak továbblépni. Így a cég elkezdett vidéki repülőterekre repülni, hogy csökkentse a reptéri adókat.
1992-ben az EU szabaddá tette a légiközlekedési piacot Európában így bármely EU-s légitársaság bármelyik EU országba repülhetett. Ez hatalmas lehetőség volt a cégnek amit nem is szalasztott el. 6 új célállomásra kezdett repülni, míg részvényeit a tőzsdére bocsájtotta. A döntés jónak bizonyult, az ujonnan befolyó tőkéből hatalmas repülőgép rendelést adtak le Boeing-nél, összesen 45 db 737-800-as típusra.

A cég honlapja 2000-ben indult, és a jegyvásárlás funkció csak mint mellékes szolgáltatás volt jelen.
2001-ben bázist nyitottak Charleroi repülőterén amit a cég nagyvonalúan Brüsszel Délnek nevezett, bár az 30 mérföldre van a Belga fővárostól. Ugyanebben az évben egy újabb hatalmas adag gépet rendeltek, 155 db 737-800-at, amire állítólag hatalmas árengedményt is kiharcoltak a Boeing-nél. Ezek a gépek 2002 és 2010 között kerültek a légitársasághoz. Alig érkezett meg az első 60 gép 2003-ban további 100 db 737-800-at rendeltek.
Bár 2004 május 1-én megnyílt az út a fapadosoknak az újonnan csatlakozó 10 EU-s országba, a Ryanair mégis veszteséggel zárta a 2004-es év második felét. A dologból nem lett trend, 2005-ben már újra nyereséges lett a társaság.
2006 Júniusában a cég bejelentette hogy az előző évhez képest 13%-os növekedést ért el az utasszám 25%-os és a nettó profit 80%-os növekedése mellett. A társaság 2007-es porfitja pedig már végképp
felülmúlta a várakozásokat. 2008-ban bekövetkezett a cég első visszalépése, bezárta Valencia-i bázisát, 750 munkahelyet veszített ezzel a repülőtér.
2009 újabb fordulatot hozott, a Ryanair bejelentette hogy teljes egészében megszünteti a Chech-in asztalokat és minden utasnak online kell becsekkolnia. Emelett kialakítanak csomagfeladó pultokat, de persze a feladott csomagokért plusz pénzt kell fizetni. A 2010-es év sem lett a cég kedvence, először a áprilisi vulkánkitörés okozta légtérzár zavart be, ahol a cég az EU-s előírásokkal ellentétben nem akarta a vulkán miatt törölt járatok árát visszaadni az utasoknak amit végül kényszerből csak megtettek, illetve nehezményezték a légtérzárat is, ők hamuban is repültek volna. Augusztusban megszüntették Belfast-i bázisukat, míg szeptemberben Tallinból kezdtek el repülni. Az év utolsó negyedévében €10 milliós veszteséget könyvelhettek el, 3000 járattörlés mellett, melyek fő okai a sztrájkok, és a zord időjárás volt.
2011-ben új karbantartó bázist nyitottak Glasgow-ban, és bár a 2011-2012-es téli időszakban 80 gépüket tartják a földön a rossz gazdasági környezet és a magas üzemanyagárak miatt, ebben az időszakban is 25 géppel bővül a flottájuk, bár ezeket az Áprilisban kezdődő tavaszi menetrendi időszakig nem veszik használatba.

Magyarországi történelmük


A Ryanair Magyarországi története a Sármelléki Fly Balaton Airporton kezdődik. Ahonnan London-Stansted-be és Frankfurt-Hahn-ba repült még a reptér fénykorában 2007-ben.
2008-ban kezdték meg a Budapesti üzemelést Bristol, East Midlands/Nottingham, Liverpool, Bréma, Frankfurt-Hahn, Glasgow-Prestwick, Dublin útvonalakon.  Amiket 2010 október 31-el meg is szüntettek, a magas reptéri költségekre hivatkozva.
Ezután egészen a Malév csődjéig kellett várni, bár azután nem sokat. Rögtön a csőd bejelentése után ugrott a Ryanair és 32 célállomást jelentett be az 1-es terminálról a Liszt Ferenc reptéren. Az, hogy a terminálnál fizikálisan sem fér el annyi gép, illetve hogy a repülőtér is a sajtóbejelentésből tudta meg hogy repülni akarnak Budapest-ről, nem akadályozta meg a Ryanair-t abban hogy elkezdjék árulni a jegyeket a járatokra.
Nem kis hercehurca után, ahol a reptér és a légitársaság között ment az adok kapok megegyeztek, hogy a Ryanair a 2-es terminált fogja használni. Február 17-én el is indult a Budapesti bázis, bár a teljes 32 útvonalas kapacitás csak a tavaszi menetrendváltástól indul. Vagy inkább indult volna. A profit maximalizálása érdekében a kihasználatlan járatokat a Ryanair simán törli. A TV-ben futó reklámban is megjegyzik hogy a foglalásokra a cég saját szabályzata érvényes. Valóban így van, járattörlésnél az ember visszakapja a jegyárat és ennyi. Semmi másért nem válalnak felelőséget.
Így nem is kell meglepődni azon, hogy a légitársaság gondolkodás nélkül megszüntetett 4 olyan útvonalat amire nem foglaltak elég jegyet (Kréta, Chania városa, Rodosz, a szicíliai Trapani és Palma de Mallorca), bár helyettük kaptunk egy Billundot (Dániai kisváros, ahol a LEGOLAND van) és egy Düsseldorf Weeze-t.
A tavaszi menetrendváltástól 5 gépet fog üzemeltetni Budapestről a cég ebből 2 olyan ami egyenesen a gyárból jön.