2006. november 20., hétfő

Hétvégi kiruccanás

Üdv Mindenki!

A hétvége megint gyorsan eltelt, mint mindig, de azért volt lehetőségem lekapni egy két érdekes helyet ahova eljutottam. Most is a vasutat választottam az utazáshoz mert ugye miért ne, és a választott célpont Balbriggan nevű városka volt. A térkép amiről kinéztem nem méretarányos volt, és csak felsorolva ábrázolta a Dublin-obol menti településeket a vasút mentén, és csak akkor jöttem rá hogy milyen messze van mikor megvettem a jegyet (€6.70 retúr) és amikor több mint 1 óra volt az út. Nem tudom hogy mekkora távolságra van Dublintól de gyanítom nincs közel. Szóval erről a kiruccanásról rakok fel pár képet. De előtte még pár korábbi nem felrakott kép az elolvasom után.

Erotikával mindent el lehet adni, ez ugye egy ötletes nyalóka reklám.

A hold a Spire mögött. No comment.

Malahide vasútállomás, még a 2 héttel ezelőtti kirándulásból.

Malahide főutca.

Az O`Connell street bridge, azt hiszem erről a környékről már nem rakok fel több képet, mert már annyiszor szerepelt.

Napfelkelte. Mert csak.

Egy kis vidéki hangulat. Persze miért ne esett volna.

Boroimhe, Swords. Újonnan épített lakónegyed.

Karácsony hangulat November elején. Nem lehet elég korán kezdeni.

Fél órával indulás elott sikerult lekapni a Maléves 737-700-ast mielot beszálltam. Igen aki esetleg nem tudná Nov.10-én reggel készult a kép.

Jó reggelt Dublin. A Liffey dagálykor.

Mivel a vasút a belvárosban magasan halad, jól be lehet látni a belső udvarokba. Ez már az a vonat amivel Balbrigganbe mentem.

Még mindig Dublin és még mindig fentről a vonatról.

A külvárosokban találni sok régi épületet, és persze a templomokból sincs hiány.

A Malahide öböl.

Egy kis vidéki táj, a vonat épp megállni készült Skerries-ben.

Még mindig a zöld mezők, amúgy fantasztikus látvány hogy a vasút a tengerparton halad, és balra a zöld mezők, és a vidéki táj, jobbra meg a sziklás tengerpart.

Az elsuhanó táj...

Balbriggan beach. Már ha ezt annak lehet nevezni, gyanítom a pancsoló kisgyerekek és a napozó cicababák látvány itt nyáron is elmarad. 15-17foknál akkor sem melegebb a tenger.

A sínek itt is a tengerparton haladnak, előtérben a Balbriggan-i vasút állomás.

Ugyanaz mint az előbb, csak most Észak felé nézve készült a kép.

A tengerpart még egyszer, a vasúti felüljáróról.

Nem hülye ötlet a pályaudvarok felé épületeket húzni (A Déli és a Nyugati fölé is terveznek), a téglás falrész az eredeti pályaudvar, ami felette van az pedig az irodaház.

The Long way home. Úton hazafelé, Dublinból Lucan-be a 25A-s buszon. Minden nap erre megyek...

Na mostanra ennyi. Hétközben nem sok érdekes dolog van mait érdemesnek tartok lekapni, de azért gyanítom következő hétvégén is lesz hová menni.

2006. november 8., szerda

Nyugati kényelem, nyugati nyugalom

Üdv Mindenki!

Sajnálatos módon a Kedves Barátaim a közelmúltban lezajlott belpolitikai eseményeknek köszönhetően már nem annyira szimpatikus, de ez egy dolog. Na szóval megint van idő, és gondoltam miért ne írnék. Mostanság semmi érdekes nem történik errefelé, legalábbis velem. Majdnem két hete átkerültem a cég egy másik részlegéhez és azóta sokkal de sokkal nyugodtabb a melóm. Úgyhogy nem panaszkodhatom. (már csak azért sem mert megtaláltam az á,é,ó,ú,í betűket az angol billentyűzeten, sajnos a többit nem sikerült) szóval mint már említettem korábban, egy nagy cég telefonos ügyfélszolgálatosa vagyok. Kezdetben vala 1 hónap tréning, aztán utána meló. A munkakörömben úgy volt hogy bejövő hívásokat kell fogadni, és ezt is csináltam másfél hónapig. De aztán múlthét hétfő óta már egy másik részlegnél vagyok, akik csak kimenő hívásokkal kezdeményeznek, ezért aztán sokkal lazább az egész, mert magam osztom be az idom, nem siettetnek úgyhogy nincs panasz. Mivel ez a részleg nemrég indult, ezért még elég döcögős az egész, és még kevés munkánk van, de majd lassan beindul ez, és akkor már nem lesz olyan laza mint most. A múlt hétvége egész jól telt, szombaton sikerült felújítanom a ruhatáram (ráfért), míg vasárnap a Malahide nevű városkába néztem szét. Jó volt és hangulatos, bár előtte 1,5 hétig tok jó napos idő volt, de vasárnap már esett, de ugye ezen itt nem kell annyira meglepődni. A hétköznapokon nem sok mindent lehet csinálni, de azért műszaktól függően van egy kis idom munka előtt vagy után. Ha 9re megyek akkor kelhetek 6kor, hogy a 6.20as busszal bemenjek Dublinba, ahonnan 7utan megy a busz Swordsba (igen, még át is kell szállnom). 9tol fél 6ig dolgozom, és olyan 8ra haza is érek. Aztán kajálás meg TV bámulás a program. Ja amúgy ha jól tudom Európában először itt megy a TVben a Lost harmadik évadja. Kellemes meg kell mondjam. Aztán persze ott van amikor 10re megyek, amikor semmivel sem több a nap, csak 1 órával később indulok és annyival később érek haza, meg ott van amikor 12.30tol este 9ig dolgozom, ami mar vicces, mert olyankor a délelőttöm szabad, és akkor lehet sokáig aludni, meg lehet jól elbaszni a délelőtt hülyeségekre. Hát nem isteni. Na jó ezzel nem fárasztok senkit.

Szóval nagyjából full unalmasak a hétköznapok, és az izgalmas dolgok a hétvégéken történnek. Amikor van idom kimenni valahova "vidékre", ez ugye azért zárójeles mert 25kmnel még nem voltam messzebb Dublintól, és talán a megyét is csak egyszer hagytam el (Dublin megyét) amikor kimentem Leixlipbe, bar vicces hogy még oda is jár helyi járatos busz. Na mostanra ennyi. Lehet a nap folyamán unom majd még magam annyira hogy írjak. Legyetek jók, meg hasonlók!

2006. november 6., hétfő

The things they are

Üdvmindenki!

Előre is bocsánat mindenkitől (azon pár embertől aki valaha is elolvassa ezt) hogy ékezetek nélkül írok. Sajnálatos módon ezen a gépen nincsenek. Na szóval a múltkorában elég lusta voltam és nem írtam majd 2 hónapig. Shame on me:) No de most itt a lehetőség hogy bepótoljam. A korábbi bejegyzésekben nem tértem ki mindenre részletesen, de ahogy a Lost-ban is itt is lesz egy olyan összefoglaló rész hogy mi is történt eddig. na szóval hogy az elején kezdjük Juli 18án indultam otthonról (Jászberény) hogy meghódítsam Európa nyugati felét. Gyors autókázás Pestre a Keletibe, gyors (3oras) vonatozás Pozsonyba, majd nemi helyi buszozás után megérkeztem a reptérre, ahonnan 3 órás repülőút után elértem Dublint. Az első komoly mellbevágás a reptérén ért, amikor megláttam az első itteni arat. A busz volt ugyanis (Airlink+) a közvetlen busz ára a reptérről a belvárosba €5 volt, ami akkor rengetegnek tűnt. Azóta persze mar nem tűnik annak de akkor... ahhoz voltam szokva hogy a bérlet 1 hónapra egy ezres. 1oras buszozás a belvárosba, 20perc gyaloglás a diákszállóra. Az első pár nap albi kereséssel és rövid felfedezőutakkal telet, és bar Egerben egyszer sikerült 3 órán belül találni albérletet itt ez sokkal nehezebb volt, és a szállás lejárta után is csak azért költöztem be egy albiba, mert mar nem volt hol aludnom aznap este. Hat nem isteni? Na de a lényeg hogy volt hol lakni. Aztán utánna kb. 1 hónapig hibát hibára halmoztam, ami rengeteg időmbe és pénzembe került. Hogy miért írom le? Azért hogy ha valaki rászánja a fejet hogy meglepi azt a lépést hogy szerencsét próbál itt akkor ne kövesse el ezeket a hibákat újra. Na szóval. Az első hiba az volt hogy nem kezdtem melókat keresni amíg nem jött meg a PPS számom (ez kell elvileg a munkavállaláshoz) ez nagy hiba volt, ugyanis elvileg ugyan kötelező, gyakorlatilag viszont bőven elég később bemutatni a munkavállalódnak Aztán a következő bal lépesem az volt hogy úgy jelentkeztem munkára hogy elküldtem egy standard előre meg otthon megírt önéletrajzot. HIBA! Így lehetett az hogy az első 2,5 hétben 30-35 állásra jelentkeztem és egyetlen egy választ sem kaptam:) Hat nem isteni. Eközben folyamatosan fogyott a pénzem, de az árakról majd később. Szóval ez nagy hiba volt. A tanulság: mindig egyedi önéletrajzot csinálj minden egyes munkára. Az önéletrajz legyen rövid, vázlatszerű, csak az adott munkára fontos dolgokat tartalmazza (ha egy informatikai melóra jelentkezel akkor senkit nem érdekel hogy hány hónapig kapáltál a földön zsebpénzért 3 éve nyáron), a másik. Írj borító levelet (covering letter) és abba írd le hogy miért gondolod úgy hogy te vagy a legalkalmasabb a munkára. Fejezd ki benne tiszteleted a cég iránt, és mond el mekkora megtiszteltetés lenne ott dolgozni az adott munkakörben, mellesleg finoman célozhatsz rá hogy ha esetleg nem vennének fel (ezt szó szerint soha ne írd bele) akkor továbbra is szívesen hallanál a cég jövőbeli állásajánlatairól. Azután ha ez megvan akkor küld el minél több helyre de mindig személyre szabott CV-t küldj. Na szóval kb. 3 hét után jöttem rá erre, és kezdtem el borító leveleket és egyedi (értsd: az adott munkáltató segget kinyalós:) ) CV-ket küldözgetni. hogy miért vagyok benne majdnem biztos hogy ez egy jó módszer? Mert miután elkezdtem ezt a fajta CV.t küldözgetni 2 hét alatt 5 interjúra hívtak be. Előtte 3 hét alatt meg csak nem is válaszoltak a levelemre. Szóval ez után jött az interjú,. Persze ahogy kellett az első párat ebből is elb@sztam. Miért is ne. Más káran tanul az okos, a hülye meg a sajátján. Na mind 1. Szóval pár alapdolog az interjúval kapcsolatban. Ne érkezz korán. Volt hogy ott voltam 30 perccel hamarabb, és a portás szó szerint elzavart hogy mi a fenet képzelek én hogy ilyen korán ott vagyok mikor az időpont nem akkorra szolt. Szóval 5-10perccel hamarabb elég érkezni. Öltözz elegánsan (nálam alapdolog van akinél nem) és a legfontosabb, végezd el a házi feladatod. Aki most a "Mi van!!??" kifejezéssel élt az jól tette. Én is lestem mikor ezt hallottam. A házi feladat a kutatás. Meghozza a cégről ahova jelentkezel. Tudd a cég történetét, tudd hogy mit csinálnak, hol vannak a telephelyek hány embert alkalmaznak satöbbi (vagyis olvasd el a honlapjukat) ezzel rengeteget lehet nyerni és emiatt buktam el nem 1 melót hogy ezt nem csináltam meg. Na most a vegső interjúra augusztus (és az anyagi lehetőségeim) végén került sor. Érdekes módon még otthon megfogadtam hogy nem megyek közvetítő céghez mert lehúznak X ezer Ft-al és aztán leráznak. A Az a vicces hogy jelentkeztem egy melóra és csak mikor beleptem az interjúztató épületébe akkor döbbentem rá hogy ez egy fejvadász cég (mellesleg csak IT munkakörökre van specializálva). Az interjún először volt egy általános szóbeli rész, ahol felmertek hogy egyáltalán érted e amit mondanak (sok ember jön ki nulla nyelvtudással) azután végigbeszéltük sorról sorra az önéletrajzot (kiszűrendő az esetleges hazugságokat) majd egy általános témakról folyó rész volt az angol tudás szintjét végképp felmérni. Ezután másfél órás írásbeli teszt. Amit miután kijavítottak újabb szóbeli teszt következett. Szóval 3 lépcsős interjú. Aztán a kösz majd értesítünk mondat következett. Azonban este tényleg hívtak hogy mondjak hogy másnap mehetek a céghez újabb interjúra. :) Hat mentem is, és már akkor kiderült hogy valami iszonyatosan messze van az albimtol a cég. Ott újabb interjú és aznap este értesítettek hogy felvettek és hétfőn kezdhetek (ez pénteken volt). Haverok buli manga, a gond csak az volt hogy az interjú után (ha nem jött volna össze) mar vettem volna a repülőjegyet haza, hogy behúzott farokkal eltűnjek. Hala az égnek ez nem következett be. Szóval ennyi. Azóta a hétfő óta itt dolgozom. 1 hónap kiképzés volt, és most az ügyfelek informatikai rendszerét próbálom megjavítani telefonon keresztül (technical helpdesk agent vagyok :) ) szoval ezek mennek. Többet nem nagyon mondhatok a munkámról mert titoktartási nyilatkozatot írtam alá (tényleg, ez komoly) és sok dolog céges titok, mivel ugye hibákat oldok meg, a hibastatisztika, vagy hogy egyáltalán milyen hibák vannak a termekkel nos az mind üzleti titok. Mostanra ennyi elég a filozofálgatásból, jöjjönek a képek! (az elolvasom után).

A harp nevű kocsma, az egyetlen ahova eddig (szigorúan Ir munkatársaim kíséretében) be mertem tenni a lábam. Nagy pozitívum hogy az összes kocsmában tilos a dohányzás, negatívum hogy majd €4 egy sor.

Ez égő, az utcára kirakott lomokat hatalmas élmény meggyújtani, legalábbis egyesek így gondolták, gyanítom a tűzoltók mas véleményen vannak.

Dublin főutcája, az O`Connell street, középén az acélszínű bigyula a Millennium Spire, egy 110 méter magas acéltüske.

Ritkaságszámbamegy nálunk szerintem amikor egy vonat jön ki a ház homlokzatán. Itt nem kell ezen meglepődni, ez a magasvasút a Pearse St. station-nel.

Dublin Pearse Station. No comment.

A Howth félsziget Dublin EK-i szélén, mellesleg luxusnegyed, és tele van golfpályával.

The Eye of Ireland sziget Howth-tol északra.

>

A Liffey folyo, és a banknegyed a távolban, a kép a Tara Street-i DART megállóból készült.

A Dublini éjszaka. Amúgy szintén az O`Connell Street.

Na azt hiszem mára ennyi voltam. Majd próbálok gyakrabban és többet írni mint eddig. Nagyon remélem hogy van aki olvassa is ezt:)

2006. november 2., csütörtök

Nice and smooth

Üdv Mindenki!

Tudom hogy már november van, és hogy már majd 2 hónapja nem írtam de ez van. Nem volt rá kapacitás. Amúgy meg csak nem fogok mentegetőzni a saját blogomban. Na szóval a helyzet az, ha esetleg még nem tudja valaki hogy dolgozom amolyan telefonos ügyfélszolgálatosként, gyakorlatilag technikai problémákat kell megoldanom telefonon keresztül, konkrétan az egyik piacvezető telekommunikációs cég ADSL szolgáltatásának vagyok a telefonos agent-je (nem tudok rá jobb szót). A fizetés több mint kielégítő, bruttó €1700, amiből elég sok marad meg, mert az Ír adórendszer szerint az első munkavállalók kapnak adózási kedvezményt, szóval úgy tűnik ebben az évben nem kell adód fizetnem, csak a kötelező szociális hozzájárulást (PRSI) ami eléggé nevetséges összeg, olyan €70-90 körül. Az egyetlen gond hogy a melóhely kb. 25kmre van onnan ahol lakom, és napi 4,5 órát kell buszoznom, ami az itteni forgalmi szituációkat figyelembe véve nem egy nyugodt dolog. De ez van. Na most ennyi elég a rizsázásból, lássuk a képeket:

Ez gy a valóságban nagyon impozáns, a képen kicsit nyominak tűnő bevásárlóközpont Tallaght-ba, ahova egy állásinterjú miatt vetődtem el amikor még nem volt melóm. Mellesleg a meló valami adóügyintéző lett volna és 3 hónap lett volna a kiképzés. Figyelembe véve a matematikai tudásom, és a pénzügyekhez való hozzáértésem sokkal jobb hogy nem vettek fel.

Ó igen. Magyarország= Puszta általánosítás itt is megvan, jelen esetben azonban egy német cég ajándéka ez a csodálatosság, az ugyanis egy Lidl-es fűszerkeverék, made in Germany

Ez Dublin egyik üzleti negyedében készült ( a St. Stephen's Greentől délre) még akkor amikor a jelenlegi melómra mentem interjúra.

Ó igen, a 41es busz. Több érdekesség is van ezzel a buszjárattal kapcsolatban. Az egyik hogy a fénykép elkészültekor a reptéren voltam állásinterjún (repülőket kellett volna takarítani éjszakánként, teljesen személyre szabott meló egy informatikusnak), aztán az hogy azóta ezzel a busszal járok munkába (vagy inkább a 41C-vel mert az nem megy be a reptérre), a harmadik hogy ez a busz Swordsból (ahol dolgozom) megy a városközpontra a reptéren át. Na most a reptérről tucatnyi buszjárat van a városközpontba ami elegáns, gyors, közvetlen. Pl az Airlink, de azok általában €5-10 körül áron visznek be a városközpontba (csóró magyarként ez volt az első költség ami mellbe vágott) de a lényeg hogy a 41es normál buszjárat ami megáll minden bokornál ugyan de csak €1,85 a jegyár ezért az összes csóró azzal akar bemenni a városba, mint ahogy a képen is látható. Persze azóta már külön embert tartanak arra aki elzavarja a buszról az Airlinkhez az embereket, de akkor még ez nem ment, ezért van ott tömeg.

Ismét csak Dublin üzleti negyede, amit már leírtam fenntebb, csak elkeveredett a kép.

Az egyik korai próbálkozásom az unalmas buszozás eltöltésére egy pókergép mesterséges (un)intelligenciával. Kemény €7 volt.

Ez már Swordsban készült a Pavilions nevű bevásárlóközpontban, ahol is arra hívja fel a figyelmet a tábla hogy a fiatalok körében nagyon népszerű sarokba szerelt kerékkel ellátott görkorikén is használható cipő használata tilos az épületen belül. Pedig még soha senkit nem láttam Heelys-en elfikázni.

Tayto the original Irish Crisp. Kell ehhez hozzáfűznöm valamit? Ja igen, van ecetes ízben is. Nyami :)

Reggeli csendélet. Emeletes busszal, villamossal (LUAS)és a háttérben a magasvasút(DART) hídjával.

A Westmoreland street, a kép bal szélén látható az egyik legfelkapottabb klub a Q.

Dublin egyik gyaloghídja a Liffey fölött, talán a Millennium Bridge.

The Four Courts, vagyis a 4bíróság épülete, egyben városrész elnevezés is. Esett azért rossz a kép.

Ez a Lower Gardiner street, ahol az első 4 napom töltöttem egy diákszállón. Mellesleg épp kora reggel van a képen.

The North. Nemes egyszerűséggel észak. Nem szaroztak azzal hogy megnevezzék hogy mely városok vannak arra. Aki arra megy az úgyis tudja. Legalább az utak számát kiírták.

A reptér akar lenni, túl messziről és túl kis felbontásban készül a kép. Ez van. Mellesleg érdemes megnézni a kék táblát. Buszsáv (ami szinte mindenütt van, még az autópályákon is) és kerékpár sáv egyben. Kész élmény amikor az összes többi sáv áll és a buszok meg 15-20al döcögnek mert nem tudnak megelőzni egy biciklist.

NA igen, egyszer voltam olyan hülye hogy kitaláltam hogy a szokásos döcögés helyett vonattal megyek haza a munkahelyről(Swords-ból) és majd átmegyek a szomszéd faluba(Malahide) ahol van vasútállomás. Mivel az oda menő busz 1 órában egyszer megy mondom nincs az olyan messze meg úgyis egy öböl partján kell menni majd gyalog megyek. Mentem is, vagy 1,5 óráig, mert iszonyatos messze volt.

Malahide vasútállomás. Csak sikerült odaérni:)

Ha valaki esetleg eddig azt hitte hogy itt nincsenek szegény negyedek, akkor tévedett.

A jutalom a nap végén:) Ja ez nem ennek a sörnek a szlogenje. Mind 1. Akkor is az.

Most ennyi volt a képekből/rizsából, majd még lesz mégegy frissítés, mert még maradt jó sok kép.