2007. február 21., szerda

Galway

Üdv mindenki!

Hát igen. Megint egy szabadnap és megint kiruccantam. Mivel már nem sokáig maradok ezért most messzebbre. Igazság szerint ennyire messze még sohasem voltam Dublintól. Nos mint ugye mindenki tudja Dublin a keleti parton van az Ír tenger partján. Az ország Nyugati partjait viszont már az Atlanti óceán mossa. Ezért mindenképp el akartam menni oda is, hiszen nem hiszem hogy valaha még az atlanti óceán közelébe kerülök. Szóval az uticél megvolt: Galway.
A kérdés az volt hogy mivel menjek. Semmiképp sem akartam 1-nél több napot rászánni, de az út 3-4 óra vonattal és busszal is. Persze mindkettő szerencsétlen mert a belvárosból indul, ami a reggeli csúcsforgalmat beleszámítva 1 óra buszozás. Azonban feltűnt nekem hogy vannak belföldi repülőjáratok is, ezért azokat is megnéztem, és igencsak meglepődtem hogy van naponta 4 vagy 5 járat Galwaybe Dublinból. Gyorsan lecsekkoltam a repjegyárat (valamivel több mint a vonat kétszerese) és megvettem a jegyet. Mivel belföldi járat elég 30-40perccel gépindulás előtt ott lenni, arról nem is beszélve hogy 3-4 óra helyett 45 perc az út. Szóval ma felkerekedtem reggel Galwaybe. A gondok ott kezdődtek hogy a 41-es busz, ami a reptéren keresztül megy Dublinba reggel 7 és 8.30 között nem megy be a reptérre. Isteni. Két lehetőség maradt, vagy Taxizok vagy gyalogolok. Igen lehet röhögni de gyalog mentem, 1 órás séta volt Swordsból a reptér, és nem bántam meg hogy gyalog mentem. Na lássuk a képeket:


igen, még sötét volt mikor elindultam. Az a tábla mellesleg Swords főutcáján található, a városneveket és a távolságokat ti is leolvashatjátok. A másik irányba Dublin van, de az nem volt egy olyan jó ki öreg tábla mint ez.



Pontosan ennyit ér manapság egy CRT monitor. Nem tűnt nagyon működésképtelennek, és ebben a pazarló társadalomban még azt is el tudom képzelni hogy valaki kidobott egy működő monitort csak azért mert egy már nem divatos technológiával készült és hogy vegyen helyette egy 21"-os LCDt. Hülye világban élünk...


>
Ez a reptér terminálja, pontosabban annak az indulási szintje. Épp akkor kelt fel a nap, és szépen megcsillant a hatalmas ablakfelületeken. Kár hogy bemozdult.



Nos ez az a gép amivel utaztam Galway-be. Egy ATR 72-es. Kicsi és szűkös de jó buli volt az utazás. Sajnos Írországhoz hűen felhős volt az idő, vissza felé pedig a szokásos szél+eső párosítás volt. Azért az út első 15 percében (tehát a felében) lehetett látni a földet, és nagyon jó volt látni a zöld mezőket, amint a határ kövekkel van kirakva. A hatalmas úthálózatot, hogy mindenhova aszfaltozott út visz. Arról nem is beszélve hogy még soha nem láttam ennyi "tanyát". Kicsit sajnálatos hogy nálunk annak idején megölték a tanyavilágot. Egy modern tanyán nem rossz lakni.




Ez már Galway repülőtere, miután kiszálltam a gépből. A leszállás vicces volt, mert a pilóta igencsak odacsapta a gépet, aztán nagyon intenzív fékezés következett. A pálya mellett pedig kisrepülőterekhez hűen nem volt gurulóút, szóval a kifutópálya végén fordultunk meg és gurultunk a terminálhoz ami a képen látható. Nagyon kis repülőtér mégis napi 2 járat van Londonba és 5 Dublinba (meglepő) és napi 10-12 gép biztosan felszáll. További képek a reptér belsejéről a végén. Itt még siettem a városba, mert azt gondoltam 6 óra kevés lesz körülnézni.



Az Eyre square, középen a Kennedy park-kal. J. F. Kennedy halála előtt nemsokkal lett a város díszpolgára. Mint ismeretes Ír származású.



Galway, Quay street. Egyike a bevásárló utcáknak. A szokásos Ír színesre mázolt üzletekkel, és a szokásos üzlettípus arányokkal (Newsagent, Pub, Ingatlanközvetítő, fogadóiroda, ruhaüzlet)



A Wolfe Tone híd. Mivel épp apály volt a víz hatalmas sebességgel áramlott ki a Corrib folyóból. Wolfe Tone az Írrepublikus mozgalom atyja mellesleg.



A Galway-i kikötő. Nem volt túl nagy és főleg csak halászbárkák ringatóztak a vízen. A kép jobb szélén található hajó, a Clan Eagle 1 a közvetlen összeköttetés az Arann szigetekkel. A légitársaság is azokról kapta a nevét, mert először Galway és a szigetek között repültek. Azóta már elköltöztek a Galway-i reptérről és egy másik reptérről üzemelnek a várostól nyugatra, de a mai napig repülhetünk velük az Arann szigetekre ami a környék, és nyugat Írország fő látványossága.



Ismerős ez a logo valahonnan? Hagy segítsek: K&H bank. Az arculatváltás után ez lett a logojuk. Egész Írországban most láttam először ezt a logot, pedig Dublinban van pár bank.



Ez a Kennedy Park a tér másik oldaláról, sajnos eleredt az eső, és a nap hátralévő részében végig esett :S



Ez a kép arra példa hogy hogyan lehet meghagyni a múlt örökségét a jövő térhódítása mellett. Ez itt egy várromra épült bevásárlóközpont. A baloldalon látszik a bástya (persze azért felújították) jobbra pedig a várfal. Mellesleg €2,60 volt egy kávé.



Az egyik templom (sajnos nem volt rajta a neve a térképemen) Galway belvárosában.



Egy hangulatos kis sikátor. Dublinhoz képest sokkal több épület készült kőből. (Kár hogy bemozdult)



A Wolfe Tone híd megint, és a belváros a háttérben. Ez már a folyó túloldaláról készült.



Madárból itt sem volt hiány. Rengeteg hattyú, sirály, és galamb rohanta le azt a pár embert aki elkezdte etetni őket.



Galway kikötője ismét, most már távolabbról. Középen hátul láthatóak a hatalmas olajtartályok. (Írország nem rendelkezik kőolaj készletekkel ezért a kőolajat Argentínából hozzák hajón)



Íme itt van amiért jöttem. Sajnos a kép egyáltalán nem adja vissza azt a látványt amit láttam, a hangulatomról nem is beszélve. Ez az Atlanti-Óceán. Igen a háttérben ott van az öböl túlpartja, és éppen apály van, aminek az az eredménye hogy az össze tengeri zöldség ott figyel, de ez akkor is az Óceán maga. Az idő mint látható kellemes volt...



Ugyanaz még egyszer.



Harmadjára már kicsit érdekesebb a dolog. A bal szélen még mindig a Galway-öböl túlpartja, a jobb szélen az innenső part, a kettő között a távolban pedig AMERIKA!!! Gyanítom ennél közelebb soha nem leszek hozzá.



A Corrib ismét csak most kicsit feljebb. A híd nem bírta a kiáramló vizet.



Ez pedig a St. Nicholas katedrális.



Ez is csak másik szögből.



Igen, nos ezt nem lehetett kihagyni, bocsánat akit nem érdekel. Az Iarnród Eireann egyik nagy teljesítményű Intercity-k vontatására tervezett mozdonya Galway "pályaudvarán". Ekkor városnak vicces hogy egy 2 vágányos pályaudvara van, mikor Jászberényben 5 vágány van.



Persze az új szabvány szerint sárga Intercity kocsit is le kellett kapni.



Egy régi malom. Itt már nagyon esett, és azt próbáltam érzékeltetni hogy mennyi mindent építettek kőből.



Például ezt is...



Kínai mindenütt van a világon. Itt is. A vicces dolog az hogy a szabványos Ír fa főfalas és színes üzlet stílusában van ez is.



Egy újabb hangulatos sikátor.



Még mindig az ámulatba ejtő (fényképen majdhogynem nevetséges) kőből készült épületek, amik igencsak régies hangulatot kölcsönöznek az egész városnak.


>
EZ itt a Lynch's Window, avagy Lynch ablaka. Azért híres, mert a mond úgy tartja, hogy az egykori polgármester ebből az ablakból kilógatva akasztotta fel saját fiát miután megtudta hogy a városba látogató püspök ellen ő követett el merényletet.



A legnagyobb hajó a kikötőben. A kikötő méreteit figyelembe véve igencsak nehéz lehetett oda betuszkolni.



A kikötőre néző házsor. A kép jobb szélén az olajtartályok.



A megint nem tudom milyen templom :| Elnézést kérek.



A Galway-i reptér teljes check-in részlege. 2 Check-in pult van. Az egyik az egyik légitársaságé a másik a másiké. Nem bonyolították túl.



Ez a Galway-i reptér váróterme. Vicces. Mint 1 nappali.



Ezen pedig látható a csodálatos idő ami volt. Valamint a hatalmas profizmus amint egy teherautó platójából hajigálják be a csomagokat a gépbe.


Ezzel ki is merültek a képek. Köszönöm az érdeklődést.

2007. február 17., szombat

XX. Jubileumi post

Üdv Mindenki!

Hát igen. Ma is ráértem és ma is elindultam sétálni. Ha az ember napi 10 órát tölt a gép előtt akkor valahogy ingere van rá hogy kimozduljon a szabadnapjain. Úgyhogy én is ezt tettem, jó szokásomhoz hűen, bár mivel már befőtt üzemmódban vagyok (minimális költés) ezért csak gyalogoltam kicsit. Képek az elolvasom után.

Na ez nem ma készült hanem 13án, amint épp Clonsillába szálltam vonatra hogy hazajussak. Ez itt a Clonsilla-i állomás táblája.

 


Vasúti átkelő. Vidéken az összes ilyen. Gyakorlatilag egy kapu (illetve 4) ami elzárja a vasutat a közúttól. Ha nem jön vonat akkor a vasutat zárja le, ha jön akkor a közutat. A vicces az benne hogy a kis forgalmú utaknál folyamatosan zárva van a közúti forgalomnak, és ha az autós át akar hajtani rajta, akkor kinyitja átmegy kiszáll és becsukja maga mögött. Ez itt egy forgalmas út volt, így folyamatosan "nyitva" volt, és ha jött a vonat jött egy bácsi és bezárta.

 


Ez is Clonsilla vasútállomása, de most a peronok. Mindenütt van felüljáró, mert a peronok rohadt magasak (legalább az otthoni peron 2,5szerese) és csak felüljárón lehet átkelni. Persze a széles nyomtáv (1600mm) és a magas peronok miatt az egész vasút kicsit emberesebb ábrázatot kelt mint a mienk. De a modernségre nincs panasz az tuti.

 


Kék az ég, zöld a fű és tűz a nap. Tipikus téli nap. Vagy mégsem?

 


Nádtetős házikók nem csak nálunk vannak. (Ez már Malahide)

 

És még egy csak hogy ne árválkodjon egyedül az előző.

 


No comment.

 


A Malahide-öbölből apálykor kiáramló víz hatalmas sebességgel áramlik vissza a tengerbe, és pusztítja az öböl bejáratát. Ennek itt az ékes bizonyítéka. Földrajzosok kedvéért ez egy pusztuló part. ;)

 


Aki most a "Ez hogy került ide?" kérdést tette fel annak mondom hogy jogos. Csak azon elmélkedtem mikor ezt csináltam hogy ebben semmi nincs. 3,5dl színes, buborékos víz. €1-ért (igen, 3,5dl nem fél literes palack)

 


Malahide Beach, jól látható a szél erózív hatása a finom tengeri homokos üledéken ;)

 


Malahide beach, növényzet által védett homokdűnék

 

 


Még mindig Malahide beach, és még mindig homokdűne.

 


No comment.

 


Metropolisz feelin'. Semmi bajom a tömeggel, de a hétvégi, esztelen pénzköltés, és baszott nagy papírzacskókkal rohangálás nagyon idegesít. Isteni hozta a fogyasztó társadalomban...

 

Mára ennyi. Remélem lesz akinek tetszik.